A hidrogént 1766-ban fedezték fel. Neve a görög hydrogénium szóból ered, ami vizalkotót jelent. Ebből származik az elem kémiai jele is, a H. Elemi állapotban gyakorlatilag nem fordul elő a Földön, azonban a Nap és más csillagok főleg hidrogénből állnak. A Világmindenség leggyakoribb és legősibb kémiai elemének tekinthető, hiszen a fiatal Univerzumban elsőként jött létre.Az Univerzum kezdeti állapotáról biztosat nem tudunk, elméletekben azonban nincs hiány. A ma leginkább elfogadott modell, amelyet G. Gamov elméleti fizikus dolgozott ki az ún. "Big-bang", a nagy robbanás elmélete. Eszerint a jelenlegi Univerzum az ősanyag gigantikus robbanása következtében jött létre kb.10 - 20 milliárd évvel ezelőtt. Az ősanyag sűrűsége szerinte 1025 g/cm3, hőmérséklete pedig 1016 K lehetett, ezen "tűzgömb" robbanásszerű kiterjedésével magyarázható az Univerzum ma észlelt expanziója . A tűzgolyóban vagy tűzgolyókban uralkodó magas hőmérséklet és sűrűség termikus egyensúlyt hozott létre a protonok, elektronok, neutronok és a sugárzási kvantumok között. A robbanásban hidrogén és héliumképződési reakciók mentek végbe.
A hidrogén általános tulajdonságai:
1. A hidrogén Világegyetem leggyakoribb eleme. Megközelítőleg 100-szor gyakoribb, mint az összes többi elem együttvéve(ha a héliumot nem vesszük figyelembe).
2. Alapeleme a kémiai elemek szintézisének.
3. A földi élet szempontjából fölhasználható energia és a kozmikus energia előállítása szempontjából is a alapvető fontosságú.
4. A hidrogén részt vehet bármely kémiai reakcióban.
Hidrogénnel hajtott belsőégésű motorok:
Napjainkban a gépjárművek többségét kiforrott technológiájú belsőégésű motorok hajtják. Ezen a téren már évszázados mérnöki és kutatómunka tapasztalataival rendelkezünk, és már a gázüzemű belsőégésű motorok konstrukciós problémái is megoldottak. A hidrogén üzemanyagra való áttérés nem igényelne nagy változtatást a jelenleg használt motorokban, mert a hidrogén is égés során szabadítja fel az energiát mint, a ma használt üzemanyagok, azonban tömegegységre vonatkoztatott fűtőértéke a benzinének vagy a gázolajénak közel háromszorosa ( l. táblázat). <br />1 kg H2 elégése során ~119,6 MJ, energia szabadul fel.
Különböző gépjármű hajtóanyagok összehasonlítása:
(Forrás: Garaguly József doktori értekezése)
Hidrogén Benzin Gázolaj
Égéshő 141,974 45,217 44,715
Fűtóérték 119,617 42,035 41,843
Égéstermék H2O H2O, CO2 (CO) H2O, CO2 (CO)
A hidrogén tartályban tárolható, vezetéken szállítható. 1000 km-es távolság fölött kevesebbe kerül a hidrogént szállítani, mint az elektromosságot. Ezért az átállási költségek nem magasak.
A gazdasági és hatékonysági kérdéseken túl, egy hidrogén üzemanyagú motor teljesítené a köztudottan legszigorúbb kaliforniai emissziós normákat is. (Kalifornia Állam Levegőtisztaság Védelmi Tanácsa (CARB) 1997-től kötelezővé teszi a zérus emissziójú közúti járművek (ZEV) forgalmazását az állam területén. 1998-ban az eladott járművek 2 százalékának, 2003-ra pedig már 10 százalékának kell zéró károsanyag kibocsátásúnak lennie.)
Nagy előny, hogy a hidrogén égése során csak vízgőz keletkezik, ami nem szennyezi a környezetet, sőt visszakerülve a föld természetes vízkörforgásába újra felhasználható hidrogén előállítására.